Adós vagyok a karajjal. Nem hittem volna, de remek, könnyű vacsora kerekedett belőle. És gyorsan. Kicsit féltem, mert eddig ahányszor húst füstöltem, borzalmas volt a tisztítás. A kicsöpögő zsiradék és húslé, a fűrészporral keveredve olyan elegyet alkottak az edény alján, amit bátran ajánlok minden tetőszigeteléssel foglalkozó kisiparosnak. Most nem is volt olyan vészes, megúsztam egy átlagos pucolással. "Ez piszok jó, Egon!"
Véletlen volt, de szórakoztatásunkról az Olsen banda gondoskodott, méghozzá pácban. A film után a sok nevetéstől és a mérsékelten fogyasztott vörösbortól megéhezve nekiláttunk. Natúr fűrészporba 2-3 borókabogyó került, a bepácolt hússzeleteket lecsöpögtettem, szépen elosztottam a két rácson, és alágyújtottam. 25 perc zárt szeleppel való füstölés után megnyitottam a szelepet és hagytam még kb. 7-8 percig. Közben a spiritusz ki is fogyott, úgyhogy így maradt.
Vendégem meglepett egy üveg szarvasgombás ízesítésű balzsamecettel, mely alaphangot adott a körítésnek. "Van egy tervem!" Saláta, lilahagymával, olívabogyóval. Hagymalekvár, mert ez volt a fő apropó a meghívásra. Valamint camembert és barna kenyér. Ilyen egyszerűen.
Amíg a füstölő végezte a maga dolgát, mi is megosztottuk a miénket. A saláta gyorsan elkészült, mert a feladatot átadtam hölgyvendégemnek, én csak a hagymát vágtam fel. A hagymalekvárt még előző nap megfőztem, a camembert meg ugye adott volt. Végezetül a balzsamecet került a húsra és a salátára, módjával.
Hozzávalók:
salátához:
- saláta
- lilahagyma
- olívabogyó
egyéb:
- hagymalekvár
- camembert
- szarvasgombás ízesítésű balzsamecet
- barna kenyér (opcionális)
A vörösbor fogyasztás hagyományát folytattuk és megnéztük még, ahogy az Olsen banda nagyban játszik. Kenyér nem is kellett. (Közben rájöttünk sör lett volna az igazi! Majd legközelebb, van még pár rész.)
