A legutóbbi "alkotásom" egy régen hallott recept ötlete alapján készült, kényszerből.
Az egész úgy kezdődött, hogy vettem két gyönyörű, friss pisztrángot. Hazaérve rájöttem, a füstölés illatait nem fogom élvezni, merthogy elfogyott a denszesz. Gondoltam nem gond, majd másnap veszek. Hal hűtőbe, bírnia kell másnapig. A másnap el is jövend, viszont a denszesz nem. Halat nem dobok ki, a füstölést eltökéltem, így egy dolog maradt, a pácolás. Jénai elő, halak lemosva (le is nyakaztam őket, a fejtől én félek hosszabb idő után), páclé készít. Körülnéztem a "fűszerkertemben", és a zsálya szembetűnően virított. Akkor legyen zsálya.
Páclevet főztem, ecettel, hagymával, borssal és egy levél babérral. Leszűrtem, hagytam kihűlni. Közben a pisztrángok belsejét meglocsoltam citrom levével (nem túl durván) és kevés olívaolajjal, sóztam, őröltem rá borsot és kitöltöttem friss zsálya levelekkel. Jénaiba raktam a halakat és leöntöttem a kihűlt páclével. Elküldtem pihenni a hűtőbe.
Estére sikeredett denszesz (lehet erről is írok majd, a lábam lejártam mire találtam), mert csak ott nem kerestem, ahol volt. A halak így majd tíz órát úsztak a páclében, az ecettől még szép színt is kaptak (kék).
A füstölés idejét kicsit kitoltam, kb. 25 percig zártan füstöltem, és 6-7 percig nyitott szeleppel. A halhús így szaftos lett, viszont keskeny kérget is kapott. A fűrészporba raktam borókát és pár levél zsályát.
A történet vége, hogy nekem alig maradt. Váratlan vendégeim érkeztek, söröztünk egy jót, és valamivel kínálnom kellett Őket. Nem volt más mint a pisztrángok. Saláta sem kellett hozzá, mire megcsináltam, felfalták a halakat.
Hozzávalók:
- pisztráng
- friss zsálya
- olaj (lehetőleg olíva)
- citrom
- só, őrölt bors
Pácléhez:
- víz
- ecet
- hagyma
- babérlevél
- egész bors
